Amíg itthon Szörényi Levente éppen a G-dúr D-dúr Kuglidalt gitározta fel a rendkívül progresszív Illések és Pofonok albumon, addig néhány ezer kilóméterre a vasfüggöny másik oldalán egy bizonyos Paul McCartney (az angol Szörényi) társaival éppen ezen a dalon dolgozott (Mielőtt rájönnék, hogy hogyan lehet itten videólejátszót betenni, katty a linkre:):
De ne szaladjunk ennyire előre és maradjunk itt:
A Cavernban (a képen az egykori helyén újjá épített Cavern látható). Mint ismeretes innen indult el annak a 4 fiatal liverpooli fiúnak a története, amelyik mindörökké megváltoztatta azt a kultúrát amiben élünk, és amelyik segít megérteni mit jelent mítoszokban hinni a 20. század közepén. Mert aki valaha volt Liverpoolba annak többé nem lehet kétsége afelől, hogy a Beatles-mánia nem egyszerűen egy könnyűzenei sikertörténet. A Beatles-mánia vallás, és a Beatles tagjai egykor köztünk járt félistenek. Ikonok és idolok. Évente zarándokok ezrei kellnek útra, hogy láthassák lábuknyomát. Fényképezőgépek örökítik meg a tereket, ahol Ők, ezek a félistenek egyszer régen lépkedtek: a Cavern, Penny Lane, Abbey Road. Szent helyek.
Arra, ami 50 éve ezelőtt történt Liverpoolban nincs magyarázat. Szociológusok és művészettörténészek hiába elemzik majd. Egyedül néhány vidéki teológus és lelkész érti majd meg, hogy mit történt Paul-, John-, George-, és Ringoval. Hogyan hogyan válhattak egy modern mítosz isteneivé.
Akinek pedig kétségei lennének nézze meg ezt a videót:
(A felvétel a második dalának az az egyik érdekessége, hogy bár a dalt John Lennon írta (tulajdonképpen improvizálta) feleségével Yoko Onoval, hivatalosan ez is Lennon-McCartney szerezményként szerepelt. Amikor tehát McCartney ezzel a dallal zárja az estét valójában óriási gesztust is tesz, egykori szerzőtársa felé. (Valójában a Lennon-McCartney szerzőpáros soha nem írt együtt dalokat. Mindegyik szerzeményt vagy Lennon vagy McCartney írta, ám a szerzői jogok mégis közösek.)
