Csodás dolog az internet, győzzük csak áldani a kort, amiben élünk, hát mikor történhetne meg velünk ugyanez, mint ami most velem, azt gondolom, a múltban soha.

Valamikor boldogult gyermekkoromban ment a rádióban sokszor egy szám, tetszett, a szövegéből sokmindent tudtam, pedig a szöveg mindig is nehezebben rögzült. Később az a sor, hogy "CB, rádió, hiradó" nem volt teljesen értelmezhető már az eredeti szövegkörnyezetéből kiragadva, de lenni szokott, főleg talán gyerekkorban, hogy egy dal egyetlen sora marad meg, és az ember aköré maga kreál mindenféle dallamokat, szövegeket, sosem ugyanazt. Hát én ezt tettem, és használtam, énekeltem. És akkor ott van még a "Brékó, brékó!", ami ettől a szövegtől-dallamtól nekem valószínűleg már kezdetben különvált, önálló életre kelt, mondogattuk egymásnak (szolgálati lada níva, CB adóvevő, játszottunk vele), meg mondogattuk váratlanul, ahogy eszünkbe jutott, bármilyen játék közben.

Azután eltelik 25 év, és egyszeriben rábukkanok az interneten (áldjuk a kort, amiben ez megadatik nekünk) a GM49 edgyik dalára, Brékó, brékó, és ott van benne a sor is, és meghallgatva valami beindul belül, mert hogy 25 éve ezt egészen biztosan nem hallottam, és mégis ismerem, szavak, képek, leírható formák nem jönnek elő olyan intenzíven a gyerekkor ezen időszakából, mint bizonyos érzések, színek, illatok, és ez a zene ezt megteszi, előhozza.

Számomra meglepetés: a zenekar alapítója-zeneszerzője-énekese-(és részben névadója) Galla Miklós. A zene tipikus new wave-es szintipop, nem véletlenül rokonítható többek között a KFT-vel. Az évszám 1985, a zenekar egyetlen nagylemezéről szól a dal. 

Félreértések elkerülésére: természetesen a fenti dalt nem Galla énekli. Ellenben az alábbi klipben ő énekel. Zeneileg is izgalmasabb.