Nagyon szomorú lettem. Azt már írtam, hogy a Bergendyn nőttem fel, ez kb 10 éves koromig maximálisan meghatározó is volt a zenei érdeklődésem fejlődésében. Aztán ekkortól bejött egy új szál, egy sokkal tudatosabb kedvenc, egy olyan alap, akinek a stílusában improvizáltam végig hat-nyolc évet - persze nem tudatosan.
Számomra Phil Collins volt a Genesis (Peter Gabriel szerint is, ezért lépett le...) és a Genesis Phil Collins, és mindez valóban a genezise is a zene engem érdeklő részének is.
Most olvasom, hogy többé nem ül dobokhoz vagy zongorához. Korábban fülpanaszai miatt egy időre leállt a koncertezéssel is. Tönkrement. Szomorú.
Hogy miben rejlik az ő zsenialitása, azon eddig sosem gondolkoztam. Csak hallgattam a zenéjét. Most majd gondolkozhatunk.
